A bankkártya sem garancia a Malévnél

A bankkártyával fizetők sem kapnak garantált kártérítést a Malév csődje után, az állami támogatás pedig csak a cég bedőlését követő három napra érvényes, függetlenül a jegyvásárlás módjától– hangzott el a fogyasztóvédői és utazásszervezői egyesületek csütörtöki sajtótájékoztatóján. A kormány által biztosított kétmilliárd egy szűk körön segíthet, az utazási irodák azonban igyekeznek megoldást találni az utazások átszervezésére.

Kétmilliárd forintot biztosít a napokban hozott kormányrendelet a Malév-károsultak kártérítésére, ezt azonban csak a 'T+3-as' kör igényelheti – azok, akiknek jegye a Malév bedőlésétől számított három napban lett volna érvényes, mondta el Barankovszky György ügyvéd, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) ügyvezető elnöke. Mint rámutatott, a bankok ezentúl nem vállalnak garanciát, hiszen a jegyvásárlást a Malév és az utazó közötti szerződésnek tekintik. Barankovszky szerint téves az az elképzelés, hogy a bankkártyával fizetők mindenképp visszakapják pénzüket, hiszen a T+3-on kívül egyelőre nincs garancia, azon belül viszont nem számít a fizetés módja.

Eitmann Róbert, a Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület (KÖFE) elnöke ugyanakkor hangsúlyozta: a vásárlóknak az Unió által biztosított joguk van kártérítést kérni – ehhez pedig mind a KÖFE, mind más fogyasztóvédői csoportok segítséget nyújtanak. Elsődleges cél a békéltető eljárás, ám ha más megoldás nincs, a perben is támogatjuk a hozzánk fordulókat, tette hozzá Eitmann. Elmondása szerint eddig mintegy 1200-an kértek tőlük segítséget, ebből 200-an külföldiek – a károsultak tényleges számát azonban csak megbecsülni tudják. 'Hallottunk hírt arról, hogy 75 ezren és arról is, hogy 750 ezren vásároltak jegyet a Malévnál' – jellemezte a helyzet bizonytalanságát az Orientpress Hírügynökségnek nyilatkozva Eitmann Róbert. Azt, hogy a kártérítés nem csak szerencse kérdése, KÖFE a Costa Concordia példájával is illusztrálta: korábbi közleményük szerint a tragédia után a hajózási társasság nem csak kártérítést fizetett az utasoknak és az áldozatok családtagjainak, de a későbbi foglalásokat is visszafizette.

'A Malév csődje vis maior helyzet, amiért az utazási irodákat – csomagként vásárolt utazás esetén – nem terheli jogi felelősség: az egyes cégek viszont mindent megtesznek majd, hogy a bedőlés miatt problémássá vált utakat átfoglalják, ugyanazon az áron', nyugtatta a kedélyeket Molnár Gabriella, a Magyar Utazásszervezők és Utasközvetítők Szövetsége (MÚISZ) elnöke. Molnár szerint az utazási irodák közül 10-12 céget érintett igazán hátrányosan a Malév bukása, ám szerencse a szerencsétlenségben, hogy a krach az év elején történt:a fő utazási szezonnak számító nyárig az irodák remélhetően minden lefoglalt utat át tudnak szervezni más charter-járatokra. Utóbbiakkal valószínűleg nem lesz probléma, hiszen a külföldi légitársaságok már órákkal a Malév bukása után megtalálták a piaci űrt: a RynAir például szinte azonnal bejelentette, hogy újraindítja budapesti járatát.

Molnár Gabriella azt is hangsúlyozta, nagy előrelépés lenne, ha az utazási irodák mellett a légi társaságoknak is kötelező lenne egy kauciós alap fenntartása, amiből céges csőd esetén lehetne kárpótolni az utasokat. 'Ezt már korábban kezdeményeztük az európai utazási szövetségnél, az ECTA-nal, ám sajnos nem reagáltak javaslatunkra' – jegyezte meg a MÚISZ elnöke, aki attól is óva intett mindenkit, hogy feketén működő utazási irodáknál vásároljon utakat.

A sajtótájékoztató szervezői egyetértettek abban, hogy a kormány által biztosított kétmilliárd forint elenyészően kevés lesz a Malév jegyvásárlóinak kárpótlásához – s hogy valószínűleg 'lesznek olyanok is, akik pórul járnak', hiszen a Malév fizetőképességének határai nem ismertek, a kifizetésre pedig nincs garancia.

OrientPress Hírügynökség