Gellért-hegy története

Gellért-hegy

[singlepic id=53 w=150 h=150 float=left]A Gellért-hegy (német nevén: Blocksberg) Budapest I. és XI. kerületében a Duna jobb partján álló, 235 m magas kiemelkedés. A Dunára néző meredek sziklafala és a tetejéről nyíló pesti panoráma lenyűgöző látvány. Budapest ékkövének is szokták nevezni. 1987 óta a világörökség része.

Földrajzi névként (domborzati név) kötőjellel írják: Gellért-hegy, városrészként pedig – más városrészek nevéhez hasonlóan – egybe: Gellérthegy. Ha nem lehet eldönteni, melyik jelentésében szerepel, vagy ha mindkét értelmezés egyaránt lehetséges, hagyományosan az egybeírást alkalmazzák.

 

Fekvése

A Budai-hegységhez tartozó Gellért-hegy nagyrészt Budapest XI. kerületében található, kisebb északi része az I. kerülethez tartozik. Keleti oldalról a Duna, délnyugatról a Sas-hegy, északnyugatról a Naphegy, északról pedig a Várhegy határolja. Északkeleti végénél az Erzsébet híd, délkeleti végénél a Szabadság híd található.

 

Kialakulása

A 139 méterrel a Duna fölé magasodó dolomit sziklatömb a Dél-Budán húzódó lánc egyik tagja (ide tartozik például a Sas-hegy, és a Törökugrató is), amelynek anyaga a felső triászban képződött ún. fődolomit, de hegyei később, a pleisztocén során emelkedtek ki, és töredeztek össze az itteni tektonikus törésvonal mentén. Ezen töréseknek köszönhetik létüket a budai hőforrások is.

A Gellért-hegy barlangjai a törések és a melegvizes kioldódás segítségével jöttek létre. Talán a leghíresebb a részben mesterségesen tovább bővített Szent Iván-barlang, amely ma a pálos rend kápolnájának ad otthont.

 

Története

16. század

[singlepic id=49 w=150 h=150 float=right]A török hódoltság idején a hegytetőn álló kápolna helyére palánkvárat építettek. A törökök a hegy lábánál fürdőket építettek, amelyek az itt feltörő hőforrásokból nyerték a vizet. A Gellért-hegy elnevezés csak a tizenötödik században vált általánossá. A Budát közel másfél évszázadig (1541 és 1686 között) a kezükben tartó törökök a szentként tisztelt és a hegy tetején eltemetett Gürz Eliász muzulmán papról Gürz Eliász dombjának nevezték-Evlija Cselebi 1660-1664-es magyarországi utazásairól írt művében ez áll: "A budai vámfelügyelő elbeszélése szerint Gül-baba dombjától, a Közép-hegyektől és Muhabad dombjaitól (mai Szabadság-hegy) egész a Gürz-Eliász hegyig és Kile ovaszi (ma Kelenföld) dombjaiig menve, onnan pedig egész Ó-Budáig széltében és hosszában három órányi helyen 7000 szőllőkert van."

19. század

József nádor kezdeményezésére a hajdani palánkvár helyén 1813 és 1815 között felépítették a Nagyszombatról Budára költözött egyetem csillagvizsgálóját, amely 1849-ben, Buda ostromakor megsemmisült.

1847-ben a budai közgyűlés, Döbrentei Gábor javaslatára a hegynek a Kelen-bérc nevet adta, "hivatalosan" ma is ez a hegy neve.

1851-ben Haynau felépíttette a Citadellát. A kiegyezés után a citadella erődjellege fokozatosan megszűnt.

Addig a hegy oldalát szőlő borította, a terület a híres budai borvidék részét alkotta. A 19. század végén azonban a filoxéra következtében a szőlő itt is teljesen kipusztult. A használatlanná vált hegyoldalakat ekkor kezdték el beépíteni.

A 20. századtól napjainkig

[singlepic id=50 w=150 h=150 float=left]Az 1920-as években kezdték parkosítani a hegy lejtőit és sétányokat építettek. A déli oldalon található a Szent István barlang, melyben 1926-ban a franciaországi Lourdes-i barlang mintájára sziklakápolnát alakítottak ki. A Szent Gellért-sziklatemplomot az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendnek, a Pálos rendnek adományozták. A bejárata feletti sziklaoromra 1936-ban állítottak kivilágított fakeresztet. Ezt a Rákosi-rendszer idején, 1951-ben ledöntötték, a templomot bezáratták és befalaztatták.

1989-ben, a rendszerváltás után a kegyhelyet visszakapta a pálos rend. A templomot elbarikádozó betonfalat 1992-ben bontották le. Ekkor már felmerült a ledöntött kereszt visszaállításának gondolata. Az új keresztet Pomsár András építész tervezte, felállítására 2001-ben került sor.

A délnyugati lankákon elterülő Jubileumi park 1965-ben, a kommunista felszabadulás huszadik évfordulójára készült el. (Átadása óta a játszóteret és a virágágyásokat leszámítva nem volt felújítva.)

 

Állat- és növényvilága

A Gellért-hegy ma a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozik. A környezet már rég nem a természetes, de egyes – főleg a nehezen hozzáférhető – helyeken megmaradtak az eredeti élővilág egyes képviselői. Ilyenek például a kőris- és hársfák, a karsztbokorerdők és a gyertyános-tölgyesek. A meredek, sziklás keleti részeken még fennmaradt a dolomitsziklagyep, a csikófark (Ephedra distachya), és a Magyarországon csak itt élő sárgás habszegfű.

 

Látnivalók, turizmus

• Szent Gellért-sziklatemplom
• Szent István-szobor – Kő Pál 2001-es, mészkőből készült alkotása
• Citadella
• Szabadság-szobor
• Szent Gellért püspök szobra
• Nagy vízesés
• Gellérthegyi víztározó
• TIT Uránia Csillagvizsgáló
• Jubileumi Park

wikipedia.org, google.hu

Képgaléria

[nggallery id=7]

 

Cégek itt

Regisztrálja cégét itt akár elsőként, hogy a legjobb helyet kaparintsa meg!
A cégek istája a megrendelések sorrendjében kerülnek feltöltésre.
Részletek itt.

Ha most rendeli meg a hirdetést, akkor az Újbuda Kisokos-online oldalunkon is megjelenik 1 teljes évig!

1 évig 2 helyen fog megjelenni!

Megrendelem a hirdetési felületet ITT

Kérjük a megrendelőlapnál jelölje be a kerületi hirdetés és az Újbuda Kisokos-online négyzetet is. Az akció csak így érvényes.

Az akció a visszavonásig érvényes.

Logó	Bemutatkozás	Térkép
	Szi-Szi Trans Bt. Konténeres sittszállítás Budapesten és vonzáskörzetében kedvező áron!Elérhetőségek: Tel: 06/20-320-2715 E-mail: Web: www.sziszitrans.hu	View larger map