Sasad, Sas-hegy története

Sas-hegy

A XI. kerületben emelkedő három csúcsú (253, 257 és 266 m-es) magaslat egy része Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület néven természetvédelem alatt áll, csak szakvezetéssel látogatható. A terület másik része átnyúlik a XII. kerületbe.

1847-ben az addigi Alderberg kapta ezt a nevet. A XIII. században Király-hegy volt a neve, mert a királyok a vadászat után itt tartottak pihenőt. Később egyházi birtok lett, ez idő alatt: Paphegy, Baráthegy, Istenhegy volt a neve. A törökök “Muhanek”-nek nevezték.

A hagyomány szerint azért lett Sas-hegy a neve, mert 1686. szeptember 2-án a budai vár visszafoglalása utáni díszszemle alatt sasok szálltak fel innen és a Vár felé repültek.

A Sváb-hegytől keletre a Gellért-hegytől délnyugatra, a Hegyalja út, Meredek utca felől gyalog lehet megközelíteni a még megmaradt beépítetlen terület egyetlen épített bejáratát. A természetvédelmi területen található egy II. világháborús betonbunker, s benne egy földrengésfigyelő állomás.

Sas-hegyi dolomitsziklagyep vegetáció

A dolomit sziklacsúcs jellegzetes társulása a dolomit-sziklagyep, amely a Budai-hegységben elég gyakori, a Sas-hegyen ritka és védett növény- és állatfajoknak ad otthont. Állatvilágából a Pannon gyík és a bikapók, növényvilágából a nőszirom, a budai nyúlfarkfű, a magyar gurgolya, a Szent István-szegfű és a csikófark emelkedik ki.

Geológia

A Sas-hegy dolomitos kőzetébe épült a budai márga, amelynek térfogata a vízfelvétellel együtt változik. A Sas-hegy egésze lassan csúszik délre, a ráépített házakkal együtt, amelyeknek a falai a talaj tulajdonságai miatt gyakran megrepedeznek.

A talaj mozgásához valószínűleg az is hozzájárul, hogy a természetes lefolyó árkokból az idők során feltöltéssel utak keletkeztek, ilyen például a Sasadi út egy része, vagy a Sasadi határban az őszibarackos kertek egyszerű betemetésével, buldózeres talajegyengetés és feltöltés után megépített gazdagréti lakótelep.

Sasad

A XIII. században a Sas-hegy lábánál volt egy kis falu, amelynek helyét ma már nem lehet pontosan meghatározni.

Egy része királyi birtok, más része a Nána Beszter nembéli Berki nemzetség birtoka volt. Mátyás király már pusztaként ajándékozta Buda városának.

A török idők után Burgerberg lett a neve, mai nevét 1847-ben kapta. 1698-ban tévedésből az Irhás árok környékét nevezték Sasadnak, így mai azonosítása sem egyértelmű. Az 1880-as évekig ismert szőlőbirtok volt. A filoxéria pusztítása után felparcellázták a területet.

google.hu, budapest_11ker.abbcenter.com