Meteor becsapódás

Szeretnék további friss híreket kapni!

Meteor becsapódás

Egyméteresnél valamivel kisebb, de közel telihold-fényességű lehetett a pénteken este Magyarország felett felrobbant meteor. A mennydörgést három földrengésjelző állomás is érzékelhette, és egy film is készült a jelenségről, amelyet cikkünkben megnézhet. Szombat este is lehet sarki fény, hullócsillagok pedig biztosan lesznek.

2010 februárja után ismét nappali fényességet okozó meteort figyeltek meg Magyarország felett. A jelenségre pénteken este, 21.46 körül került sor, és sok ezren látták az országból. Első híradásunkhoz több olvasónk is küldött beszámolót, ezek alapján a hullócsillag fénye Zalaegerszegtől Miskolcig látható volt. Az egyik legrészletesebb leírás a Nagykanizsai Amatőrcsillagász Egyesület honlapjára került fel, és szombaton délelőtt megkaptuk egy becsehelyi kamera felvételeit, az alábbi gif-animáció formájában.

Fonyódtól délre robbanhatott a hatalmas tűzgömb.

[poll id="7"]

A Magyar Csillagászati Egyesület megfigyelői az ország számos pontjáról észlelték a jelenséget. Leírásuk alapján az éjszakai táj kivilágosodott a jelenség alatt, a tárgyak árnyékot vetettek. Többen nem is a meteort, hanem csak a felvillanás fényét látták, amely az átlagosnál hosszabb ideig, 3-4 másodpercig tartott. A meteor fényességét a teleholdénál (azaz -12,5 magnitúdónál) valamivel kisebbre becsülik, azaz egy szép nagy tűzgömbről van szó (a Vénusznál fényesebb meteorokat nevezik tűzgömböknek).

A színes, főleg zöldes árnyalatokban tündöklő meteorról útja során, főleg annak végén kisebb darabok váltak le, és több felvillanást is produkált. A jelenség után néhány perccel több helyen is morajló, néhányan két egymást követő morajló hangot hallottak, amelyek elvben akár a meteortól is származhattak. Utóbbi megerősítéséhez további adatok szükségesek.

Azt egyelőre nem tudni, hogy a pénteki jelenségnél is földet értek-e a meteor egyes darabjai, azaz keletkeztek-e meteoritok. A lehulló testek ugyanis az ilyen esetekben apró kődarabok formájában teszik meg repülésük utolsó néhány kilométerét a felszínig. Ezért nagyobb kráter nem is keletkezik. A klasszikus meteoritkráterek akkor jönnek létre, amikor az égitest hiperszónikus (a hangsebességnél többször nagyobb, esetünkben 10-20 kilométer/másodperces) sebességét a felszínig megőrzi; ekkor a becsapódásig fényes, izzó nyomot húz az égre.

Origo

 


Miről olvasnál szívesen itt a portálon?

Kérjük írd meg nekünk.
*-gal jelölt mezők kitöltése kötelező.

Név*:

E-mail cím*:

Üzenet (röviden, 1 mondatban)* :

A javaslatok a szerkesztőség e-mail címére érkeznek. Azt a honlapra nem tesszük ki. Köszönjük.