Hiánypótló kiállítás nyílt a budai várhegy mélyén

Szeretnék további friss híreket kapni!

A Sziklakórház históriája sok szálon kapcsolódik a Magyarország és fővárosunk történetét meghatározó eseményekhez, így a második világháború, Budapest ostroma, az 1956-os forradalom és a hidegháború korszakához. A múzeum munkatársainak kutatási eredményeit mutatják be azok kiállítások is, amelyek megnyitóján számos illusztris vendég is tiszteletét tette, Svájc magyarországi nagykövetétől kezdve Habsburg Györgyön, a Magyar Vöröskereszt elnökén át egészen Francois Bugnionig, a Nemzetközi Vöröskereszt független tanácsadójáig. Érdekes apropót kínált az eseményhez az is, hogy a Magyar Vöröskereszt épp a napokban ünnepli 130. évfordulóját.

A nemzetközi anyaszervezet a második világháború alatt kibővítette tevékenységi körét, melynek fókuszában így már a hadifoglyok védelme állt. Itt kapcsolódik a történetbe az eredetileg svájci üzletember, Friedrich Born, aki ugyan már 1936-tól Budapesten élt, de 1944 májusában lett a Vöröskereszt követe. Born – akiről a budai alsórakpart Lánchíd és Erzsébet híd közötti szakaszát elnevezték - teljes zsidómentő akciót szervezett, egyaránt koncentrálva a felnőttek és a gyerekek menekítésére. Budapest ostroma alatt, 1944 decemberétől az állandósult bombatámadások miatt biztonságos helyet keresett munkája folytatásához, így irodáját a budai várhegy mélyén található Sziklakórház területén rendezte be. Egyik munkatársa a „legnagyobb magyar” leszármazottja, Széchényi Ilona (aki önkéntes vöröskeresztes ápolónőként dolgozott a kórházban) volt, Andrássy Ilona és Cziráky Alíz grófnőkkel együtt.

Nyitó beszédében Szentes Tamás egészségügyért és szociális ügyekért felelős főpolgármester-helyettes két személyt emelt ki ebből az időszakból: Szendy Károlyt, Budapest akkori főpolgármesterét, aki az 1930-as években elrendelte a Sziklakórház megépítését - pedig az a világválság után néhány évvel irreális beruházásnak tűnt. Az idő azonban mégis a városvezetőt igazolta, hiszen az intézmény nem csupán a ’44-’45-ös ostrom, de később az ’56-os forradalom idején is ezrek életét mentette meg. Széchenyi Ilona grófnő pedig áldozatos munkájával segítette a kórház működését, szolgálva a rászorulókat. „Az arisztokrácia és a nemesség erkölcsi példamutatása és áldozatkészsége olyan érték volt a társadalomban, amit manapság annak részéről sajnos már csak nagyon ritkán tapasztalunk” – állapította meg Szentes Tamás. Jellemző volt egyébként a korra, hogy hazájába visszatérve Born tetteiért nem hogy elismerést nem kapott, de még meg is hurcolták, s csak halála után méltatták kellő módon tevékenységét – így kapta meg például 1988-ban a Világ Igaza kitüntetést.

A Friedrich Born emlékkiállítás mellett átadták a hihetetlen műszaki zsenialitással létrehozott Sziklakórház – sokszor hátborzongató eseményekkel átszőtt – történetét feldolgozó részleget, valamint hazánk egyetlen eredeti helyszínen fennmaradt és bemutatható állapotban lévő polgári védelmi riasztóközpontját is. Utóbbiban állandó készültséget és rendszeres gyakorlatokat tartottak, innen kapcsolták a kerületi légiriadó szirénákat és hangosbeszélőket. A hidegháború alatt titkosított (majd egészen 2002-ig szigorúan titkos), és a civil lakosság számára készültségben tartott objektum technikai eszközkészlete, berendezései, helyiségei, valamint funkciói segítségével az emberi élet védelmében megnyilvánuló nagyszerű mérnöki kvalitás ölt testet.

A látnivalók lényegét talán Francois Bugnion érzékeltette a legfrappánsabban, aki úgy fogalmazott: „Amit a Sziklakórház nyújt az érdeklődő számára, az nem csupán egy hatásos történelem óra, hanem az nagyon is vonatkozik a mai világra. Mert egy dolog máig nem változott a háborúban: az emberi szenvedés”.

[right][size=8]www.budapest.hu[/size][/right]
[[b]Beküldte Admin[/b]]


Miről olvasnál szívesen itt a portálon?

Kérjük írd meg nekünk.
*-gal jelölt mezők kitöltése kötelező.

Név*:

E-mail cím*:

Üzenet (röviden, 1 mondatban)* :

A javaslatok a szerkesztőség e-mail címére érkeznek. Azt a honlapra nem tesszük ki. Köszönjük.