2011 az emelések éve (de nem a bérekben)

Szeretnék további friss híreket kapni!

[u]Ami már biztos[/u]
A tavasszal hivatalba lépett új kormány intézkedéseinek eredményeként 2011-ben több az emberek anyagi helyzetében érzékelhető változás lép életbe.

Jövőre az eddigi sávos személyijövedelemadó-rendszert felváltja az egykulcsos adózás, a magánszemélyek valamennyien 16 százalékos adót fizetnek jövedelmük után. Az adójóváírás megmarad, de szigorúbb feltételekkel vehető igénybe: az eddigi 15 100 forint helyett, havonta 12 100 forint igényelhető majd vissza 2011-től. A kedvezményt, amely gyakorlatilag a minimálbér adómentességét biztosítja, évi 2 millió 750 ezer forintos jövedelemig teljesen, efölött 3 millió 960 ezer forintig csökkenő mértékben vehető igénybe. (Az egykulcsos szja bevezetésének gazdaságra gyakorolt hatását is többféleképpen ítélik meg a szakemberek, véleményükről itt olvashat bővebben.)

[b]Osztalékadó[/b]
2011-ben nemcsak a személyi jövedelemadó kulcsa módosul 16 százalékra, de a többi - összevont adóalapba tartozó és a külön adózó - jövedelemé is. Az osztalék is az egységes kulcs hatálya alá kerül, amely eddig két külön (10, illetve 25 százalékos) kulccsal adózott. Ez azt is jelenti, hogy az európai minősített piacról (például a londoni tőzsdéről) származó osztalék adókulcsa emelkedik, az árfolyamnyereség 25 százalékos kulcsa pedig csökken.

[b]Családi kedvezmény[/b]
Növekszik a családi adókedvezmény, amelyet az adóalap csökkentésére lehet használni. Egy és két eltartott esetén 62 500 forintot, három vagy több eltartott esetén 206 250 forintot le lehet vonni az adóalapból havonta, eltartottanként.

[b]Szuperbruttó[/b]
Egyelőre megmarad az úgynevezett szuperbruttósítás rendszere, amely szerint az adóalapot a járulékterhekkel növelni kell, vagyis lényegében 1,27-tel meg kell szorozni. A törvényjavaslat ugyanakkor rögzíti, hogy 2012-ben ez a szorzó felére csökken, majd 2013-tól megszűnik.

[b]Magánnyugdíjpénztárak[/b]
A parlament arról is döntött, hogy a kötelező magánnyugdíjpénztári tagoknak 2011. január végéig kell jelezniük, ha maradni kívánnak a magánpénztárnál. Aki marad, az nyugdíjba vonulása után nem lesz jogosult állami ellátásra, vagyis nem kapja meg a most kalkulálható nyugdíja 70 százalékát.

Az intézkedés nagyjából 3 millió embert érint, az általuk eddig felhalmozott megtakarítás értéke pedig 2800 milliárd forint, az éves magyar GDP 10 százaléka. A hatalmas összeg egy részét a nyugdíjkassza hiányának betömésére kívánja fordítani a kormány, másik részéből pedig az államadósságot csökkentené. Több elemző, köztük az időközben átalakított Költségvetési Tanács is arra figyelmeztette a kormányt, hogy folyó kiadásokra nem szabadna felhasználni a pénztáraktól elvett megtakarításokat, mert az összegek két-három év múlva ugyanúgy hiányozni fognak a költségvetésből.

[b]Lakásvásárlási illeték[/b]
2011. január 1-jétől az első lakását megszerző, 35. életévét be nem töltött fiatalok kérelmére az adóhatóság automatikusan legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést biztosít a lakásvásárlást terhelő illeték megfizetésére. Eddig a kérelmező fiatalok vagyoni jövedelmi helyzetétől függött, hogy kaphatnak-e részletfizetést, vagyis igazolniuk kellett, hogy az illeték egyösszegű megfizetése aránytalanul súlyos megterhelést jelent részükre.

[b]Gázáremelés[/b]
Az új szabályozás szerint 1200 köbméter éves fogyasztásig 2011-ben is fennmarad a kormány által, a választások után bevezetett gázár-moratórium. Ez Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter szerint azt jelenti, hogy a fogyasztási helyek 57 százalékánál nem lesz áremelés, az emberek további, 1200 és1500 köbméter között fogyasztó 9 százalékánál pedig mindössze 0,7 százalékos lesz a drágulás. A kormány számításai szerint a lakosság e 66 százalékába beletartozik többek között az összes nyugdíjas, illetve "átlagfogyasztó". A nagycsaládosok, vagyis a 3 vagy több gyereket nevelők kezdvezményre számíthatnak, gyermekenként további plusz 200 köbméter erejéig fogyaszthatnak a jelenlegi moratórium szerinti árakon.

Az 1500 és 2000 köbméter közötti kategóriában az áremelés mértéke 4,5 százalék, 2000 és 2500 között 6,1, 2500 és 3000 között 7,1 százalék lesz. A két legmagasabb áremelkedési kategóriába (7,8 százalék, illetve a 3500 köbméter feletti fogyasztásra érvényes 9,3 százalék) a fogyasztóknak csak a 6 százaléka tartozik majd - mondta a miniszter.

[b]
Sztrádamatrica[/b]
Január 1-jétől az ötödik éve változatlan úthasználati díjak átlagosan 8,7 százalékkal emelkednek. A D1, vagyis a személyautókra érvényes, 4 napos matrica, szezonon kívüli kedvezményes ára megszűnik. A 4 napos matrica személyautókra egységesen 1650 forintba, az egyhetes pedig 2750 forintba kerül majd.

[u]Ami várható[/u]
[b]
Svájci frank[/b]
December végén a svájci frank árfolyama pár forintra megközelítette a szeptemberi rekordszintet, a svájci deviza erősödése pedig könnyen tovább folytatódhat 2011-ben is. Az elemzők szerint a nemzetközi piaci hangulaton és a magyar kormány intézkedésein is múlik majd, hogy merre megy majd a frank forinttal szembeni jegyzése.

[b]Benzinár[/b]
Jelentősen, akár 40-50 forinttal is nőhet az üzemanyagok ára 2011-ben. Az MTI által megkérdezett szakértők különböző üzemanyag-árszinteket jósoltak 2011-re, egyes elemzők 400 forint fölé várják a benzin literenkénti árát. 2010 januárjában a 95-ös átlagára még csak 317 forint volt, a gázolajé pedig 297 forint. December közepén a benzin literenkénti átlagára már 357-358 forint volt, míg a gázolajé 345 forint.

Az MTI által megkérdezett szakértők szerint 2011-ben - az idei évhez hasonlóan - folyamatosan araszolnak majd felfelé, 2-4-6 forintos lépésekkel az üzemanyagárak. Természetesen lesznek olyan hetek is, amikor árcsökkentést jelent be a Mol, ám mivel nem vonhatja ki magát a nemzetközi folyamatok alól, tartania kell a lépést az emelkedéssel. Az elemzők között megoszlott a vélemény az emelkedés üteméről, van, aki "csak" 375-380 forintos benzin- és 365-370 forintos gázolajárat jósol, míg mások szerint egy év múlva 390-410 forint is lehet a 95-ös benzin átlagára, és ehhez hasonlóan fog emelkedni a gázolajé is.

2010-ben, az első kilenc hónapban 9,8 százalékkal, 2,212 milliárd literre esett vissza az üzemanyag-fogyasztás a tavalyi év hasonló időszakához képest a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) adatai szerint. A 95-ös benzinből 11,8 százalékkal fogyott kevesebb, míg a 98-asból 36,4 százalékkal vásároltak kisebb mennyiséget. A piaci változásokat megérezte a Mol is, a teljes magyarországi értékesítése 11 százalékkal csökkent az első háromnegyed évben az előző év azonos időszakához képest, a kedvezőtlen kereslet és elsősorban az év első felében a szomszédos országok felé irányuló üzemanyag-turizmus következtében.
[right][size=8]Origo[/size][/right]

[b]Neked mi a véleményed erről? Ne hagyd magadban, mondd el a hozzászólásnál.[/b]


Miről olvasnál szívesen itt a portálon?

Kérjük írd meg nekünk.
*-gal jelölt mezők kitöltése kötelező.

Név*:

E-mail cím*:

Üzenet (röviden, 1 mondatban)* :

A javaslatok a szerkesztőség e-mail címére érkeznek. Azt a honlapra nem tesszük ki. Köszönjük.